Erasmus+ Mobilitási Beszámoló: Tapasztalatcsere Montescudóban
A mobilitás helyszíne: Scuola Primaria Montessori Montescudo (Montescudo – Monte Colombo, Olaszország)
A látogatás időpontja: 2026. május 25. – május 28.
Készítette: Szűcs Szabina, gyógypedagógus
A mobilitás célja és keretei
Az Erasmus+ program keretében megvalósult szakmai utazásom elsődleges célja az olaszországi inkluzív nevelési-oktatási gyakorlat, valamint a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek ellátórendszerének tanulmányozása volt. Gyógypedagógusként kiemelt figyelmet fordítottam a módszertani adaptációkra, a tárgyi és környezeti feltételekre, valamint a tanulói jólétet és autonómiát támogató folyamatokra.
2026. 05. 25. – Az utazás napja: Megérkezés a tengerparti nyugalomba
Az utazásunk zökkenőmentesen indult; az esti járattal érkeztünk meg Riminibe. A szálloda rendkívül készségesen szervezte meg számunkra a transzfert, így a kijutás teljesen gördülékeny volt. A megérkezés pillanatában megnyugvással töltött el bennünket a fogadó hotel hatalmas tisztasága és igényessége. Egy ilyen hosszú út után kifejezetten jólesett a pihenés a kényelmes szobákban, feltöltődve a ránk váró szakmai hétre.
2026. 05. 26. – Irány az iskola!
Bár Riminiből a montescudói iskola távolsága elenyészőnek tűnt, az olasz tömegközlekedés hamar megtréfált bennünket. A csatlakozások és az útvonalak nehezen voltak átláthatóak, ráadásul a hegyvidéki úti célunk felé naponta mindössze 2-3 járat közlekedett. Sikerült is kifognunk egy olyan buszt, amelynek a végállomása jóval az iskola előtt volt. Hegyi útról volt szó, így a gyaloglás esélytelennek bizonyult, így kénytelenek voltunk megvárni a következő járatot.
Az öröm az ürömben az volt, hogy ez a végállomás éppen azon a településen volt, ahol az intézmény óvodai egysége működik. Ha már ott voltunk, éltünk a lehetőséggel: a helyi kollégák rendkívül kedvesen fogadtak, körbevezettek és friss gyümölccsel vendégeltek meg bennünket. Az igazi szakmai izgalmat az jelentette, amikor megláttam az iskola-előkészítő (Preschool) csoportot – mivel ez a korosztály áll a legközelebb a szakterületemhez, azonnal felcsillant a szemem, és megfogalmazódott bennem a vágy, hogy a másnapi megfigyelésemet itt végezhessem el.
A következő busz végül sikeresen felvitt bennünket az iskoláig, ahol egy hamisítatlan olasz menzaebéd után rövid várakozás következett. Ezt az időt sem hagytam elveszni: a könyvtár előtti folyosón a Google Fordító segítségével vettem fel a kapcsolatot a helyi kislányokkal, ami egy bájos és közvetlen élmény volt.
Délután kezdetét vette a hivatalos szakmai program: Massimo igazgató úr és Maria, az oktatási koordinátor részletesen bemutatták az intézményi struktúrát és az oktatási koncepciót. Ezt követően került sor az általam készített prezentáció vetítésére, amelyben bemutattam a magyar oktatási rendszert és saját intézményünk működését, az ehhez készített kétnyelvű prospektusokat pedig nagy örömmel fogadták. A hét hátralévő feladatainak egyeztetése után visszaindultunk Riminibe. A napot a fogadó intézmény pedagógusaival közös, kötetlen belvárosi sétával és fagyizással zártuk. A szakmai eszmecsere után néhány kilométeres tengerparti sétával tértem vissza a hotelbe – csodálatos, inspiráló lezárása volt ennek a tartalmas napnak.
2026. 05. 27. – A megfigyelések napja: Elmélyülés a Montessori-világban
Reggel már pontosan ismertük az utat, így két kolléganőmmel együtt magabiztosan érkeztünk meg a helyszínre, ahol mindenki elfoglalta a számára kijelölt csoportot. Kezdetben kissé megijedtem, mert az óvodapedagógus nem beszélt angolul. Csendes megfigyelőként ültem le a csoportszobában, és elemeztem a látottakat.
Később csatlakozott hozzánk egy fiatal óraadó kolléga, Esmeralda Krusa, aki a legkisebbektől a legnagyobbakig tart játékos angolfoglalkozásokat az intézményben, így az ő óráját is lehetőségem nyílt megfigyelni. Az óvodai mindennapokat a klasszikus értelemben vett merev órakeretek teljes hiánya, valamint a belső motivációra épülő, feszültségmentes, tapasztalati tanulás jellemzi. A terek kialakítása a gyermekek teljes önállóságát szolgálja: a kicsik szabadon, felnőtt engedélye nélkül mozoghatnak a csoportszoba és a folyosói alkotózónák között. A termet a letisztultság jellemzi: nincsenek túlterhelő, hangos vagy villogó játékok, a polcokon szigorú tematikus rendben sorakoznak a pedagógusok által készített önellenőrző fejlesztőeszközök, amelyek írott kisbetűs feliratain a magán- és mássalhangzók kék és piros színnel vizuálisan is elkülönülnek egymástól.
Esmeralda rendkívül nyitott volt, és rengeteg értékes, háttér-információt osztott meg velem az olasz inkluzív rendszerről és a mindennapi nevelési kihívásokról. Érezve a szimpátiát, megragadtam az alkalmat, és meghívtam őt a másnap esti búcsúvacsoránkra, amit nagy örömmel el is fogadott.
2026. 05. 28. – Kulturális inspirációk San Marinóban és egy felejthetetlen búcsúeste
A csütörtöki napot a kulturális tapasztalatszerzésnek szenteltük, és a fogadó pedagógusok kíséretében ellátogattunk a festői San Marino Köztársaságba. A hegycsúcson elterülő, középkori várakkal ékesített miniállam lenyűgöző kilátásával, történelmi atmoszférájával és utcáival varázsolt el bennünket. Ez a kirándulás tökéletes interkulturális hidat képezett a két ország szakemberei között. Ráadásul gyógypedagógusként egy csodálatos, „libabőrös” pillanatot is megélhettem itt: egy helyi kézműves butikban olyan kerámiákra bukkantam, amelyeket egy autista fiatalember egyedi illusztrációi díszítettek, támogatva a sérült fiatalok ellátását.
Az este a hivatalos búcsúvacsorával folytatódott, amely fantasztikus hangulatban telt. Ekkor adtuk át a vendéglátóinknak a hazai hungarikumokból összeállított ajándékcsomagjainkat, amelyekkel sikerült valódi örömöt szereznünk. A vacsora után Esmeraldával még kint maradtunk Rimini tengerpartján egy hosszú sétára. Ez az este rendkívül komoly, szemléletformáló beszélgetéseket hozott. Hihetetlen és lenyűgöző volt számomra az a közvetlenség és nyitottság, amellyel Esmeralda a helyi olaszokhoz vagy akár teljesen idegenekhez fordult – magyarként ez a fajta gátlástalan kedvesség egészen újszerű élmény. A séta során még helyiekkel is beszélgetésbe elegyedtünk, ahol Esmeralda egyfajta angol-olasz hídként, fordítóként segítette a kommunikációt. Bár az este későre nyúlt, a tengerparton sétálva, szakmáról és életről beszélgetve éreztem igazán: „Igen, pontosan ez az igazi Erasmus-élmény!”
Összegzés és a tapasztalatok beépítése
A Montescudóban töltött napok megmutatták, hogy az olaszországi integrált oktatás és a Montessori-módszer nagyszerűen működik, hiszen a gyerekek saját tempóját és önállóságát támogatja. Gyógypedagógusként az itt látott jó gyakorlatokat – főleg a vizuális és környezeti segítségeket, a nyugodt, letisztult tereket és a folyamatos dicséretet – nagyon jól tudom majd használni a saját munkámban is.