Az óvodába a gyermekek, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján kerülnek. Nevelő munkánk során, az óvodás életkorú, sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztését végezzük, egész napos óvodai ellátás keretében. Intézményünkben jelenleg két csoport, a Pillangó és Katica csoport működik.
Céljaink
A gyógypedagógiai óvoda célja olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a tünetek változatosságát, az egyéni teherbíró képességet, a speciális nevelési szükségleteket, a harmonikus személyiségfejlesztést, abból a célból, hogy kialakuljon az elvárható testi, szociális, értelmi érettség, megelőzhetőek legyenek a potenciális tanulási zavarok, zavartalan legyen az iskolai beilleszkedés. Mindezeket az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosítása mentén megvalósítva.
Programunk a gyermekhez, mint egyedi, mással nem helyettesíthető individumhoz közelít. A fejlesztés során előtérbe kerül a sajátos nevelési szükséglet, az egyéni képesség foka, a különleges gondozási igény, és az érzelmi biztonság megteremtése. Speciális módszerek, differenciált fejlesztés, terápiák alkalmazásával – a gyógypedagógiai hagyományok, a korszerű szakirodalom felhasználása mellett -, az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével segíti a gyermeket.
A gyógypedagógiai óvodai nevelésről
A sajátos nevelési igényű: SNI óvodáskorú gyermekek az óvodába lépéskor igen heterogén képet mutatnak, közös vonásuk azonban, hogy fejlődésük lelassult, s a mennyiségi eltérésen túl minőségi eltérés tapasztalható. Minden területen nehezebben induló, lassabb fejlődést mutatnak.
Míg a problémamentesen fejlődő gyermek egyenletes tempóban nagyobb lépcsőfokokon át jut el a célig, addig az SNI gyermek sok kisebb, alacsonyabb lépcsőfokok megmászásával, kis lépésekkel, sok-sok gyakorlás után közelíti meg a célt, saját lehetőségeinek csúcsát.
Szorosan együttműködve a családdal célzottan igyekszik a pedagógus kihasználni azokat az időpontokat, amikor bizonyos funkciók értése „szenzibilis fázisban” van. Az optimális fejlesztés a transzferhatás következtében az egész személyiségre hat, a gyermek pszicho-motoros fejlesztését szolgálja. Így nem egymástól elkülönült funkció tréning zajlik, hanem egyidejűleg több funkció fejlődését segíti a komplex környezet.
A szociális tanulás támogatása közben figyelembe veszi a program a különböző funkciók egymásra épülését, hogy sikerélményt biztosítson a gyermeknek, s hogy a tanítási technikák könnyen érthetően, elsajátíthatóak legyenek. A „tanulás” akkor hatékony, ha a gyermek érzi a biztonságot, ha tudja, hogy a környezete őt elfogadja, megérti.
Az óvodai élet napirendje
8:00- 9:30 – Játék, kezdeményezett tevékenység, egyéni fejlesztés
9:30-10:00 – Mozgásfejlesztés
10:00-10:15 – Mosdóbeli tevékenység
10:15-10:35 – Tízórai
10:35-11:10 – Közös foglalkozás, szabad játék (csoportos)
11:10-12:00 – Levegőzés, szabadban történő játék
12:00-13:00 – Mosdóbeli tevékenység, ebéd, igény szerinti mosdóbeli tevékenység
13:00-14:45 – Pihenő
14:45-15:00 – Mosdóbeli tevékenység
15:00-15:15 – Uzsonna
15:15-16:00 – Játék, téma ismétlés, folyamatos hazabocsátás
A napirend csupán keret, amely rugalmasan alkalmazkodik a gyermekek igényeihez. A foglalkozások időtartama függ a gyerekcsoport fejlettségétől, témától, az egyes gyerekek aznapi állapotától, terhelhetőségétől. Így lehetnek 5-10-15-20 perces foglalkozások is.
A szokásrend, a mindennapok ritmikus ismétlődései tagolják az óvoda életét. Az SNI – s kisgyermekeknek különösen szüksége van az ismert és áttekinthető, tagolt napirendre, a biztos támpontokra.