Erasmus+ Mobilitási Beszámoló: Montessor-pedagógia a gyakorlatban
Olaszország: 2026.05.26-2026.05.29
Montescudo Scuola Primaria Montessori
Utazásunk pünkösdhétfő este vette kezdetét. A repülőgépünk menetrend szerint indult, így a megérkezést követően a transzfer zökkenőmentesen vitt minket a lefoglalt szállodába. Miután elfoglaltuk a szállást, teli várakozással, kíváncsisággal és izgalommal feküdtünk le, hogy kipihenjük az utazás fáradalmait a tartalmasnak ígérkező programok előtt.
Kalandos utazás a montessori iskolába
Az Erasmus+ program keretein belül Rimintől mindössze 20 kilométerre, délkeletre fekvő településre látogattunk el, hogy közelebbről is megismerjünk egy helyi Montessori iskolát. Az utazás kicsit kalandosan indult, mivel a környéken a buszjáratok ritkán és gyakran jelentős késéssel közlekednek, de végül sikeresen célba értünk.
A látogatást a tagintézményként működő óvodában és bölcsődében kezdtük, ahol a gyermekek egészen 7 éves korig nevelkednek. Az intézmény működése a világszerte elismert Maria Montessori orvos-pedagógus által kidolgozott módszeren alapul. Ennek lényege, hogy a tanulás a gyermek saját kíváncsiságára, belső motivációjára és cselekvési vágyára épül. A rendszer nem a gyermeket igazítja a tantervhez, hanem fordítva: a tantervet alakítja a gyermek egyéni fejlődési üteméhez. Az iskola egy másik közeli faluban, a pedagógusok, a gyerekek és a módszer igényeinek megfelelően kialakított épületben működik.
Jómagam a bölcsődei részlegbe kaptam rálátást a montessori oktatás-nevelésről, ahol 1 és 3 év közötti, tündéri kisgyermekekkel voltam. Nagyon tetszett, hogy már a legkisebbeknek is saját nevük és fotójuk volt az öltöző szekrényen ahol a nevükben a magánhangzók és mássalhangzók piros és kék színnel voltak írva. Figyelemreméltó volt látni, hogy a kicsik saját maguk minimális segítséggel, szinte teljesen önállóan öltözködtek. A reggeli, önálló foglalkozások után a gyerekek az udvaron játszottak: vizes készségfejlesztő játékokat, kismotorokat és járássegítőket használtak. Az óvónők és a dadusok szeretetteljesen, de a háttérből kísérték figyelemmel őket.
Énekeltek nekik, vízzel és gyümölccsel kínálták őket, támogatták a szabad játékot.
Az ebédet mindenki a saját helyén kapta meg, a dadusnéni által megterített asztalon. Minden kisgyermek a maga tempójában evett volt, aki már evőeszközzel próbálkozott, és volt, aki még két kézzel, hiszen szinte még babákról beszélünk. Az ebéd után az óvónénik tisztába tették a piciket és a jól megérdemelt pihenés következett.
A bölcsődei nevelés alapgondolata a Montessori-módszer szellemében így hangzik:
„Segíts nekem, hogy magam csinálhassam!”
A módszer elsődleges célja az önállóságra nevelés. A gyermekeket arra ösztönzik, hogy saját igényeikről (öltözködés, étkezés) önállóan gondoskodjanak. Itt a gyermekre nem úgy tekintenek, mint egy „üres edényre”, amelyet a felnőtteknek kell megtölteniük tudással, hanem mint egy aktív felfedezőre, akinek saját ritmusa és szükségletei vannak.
Ehhez mérten a bútorok és a speciális eszközök mind a gyermekek méretéhez igazodnak. A környezet letisztult, rendezett és biztonságos, így a gyermek szabadon választhatja ki a tevékenységét. Az eszközök kialakítása zseniális a gyermek azonnal látja, ha hibázott, így felnőtt segítsége nélkül, magától képes kijavítani azt. A módszer nagy hangsúlyt fektet a tapintásra, a hallásra és a látásra, ezzel alapozva meg a mennyiségek és méretek későbbi megértését.
Ebben a folyamatban a pedagógus nem hagyományos oktatóként, hanem útmutatóként van jelen. Megfigyeli a gyermeket, támogatja a kezdeményezéseit, előkészíti a környezetet, de soha nem avatkozik be feleslegesen a gyermek munkájába.
A szakmai gyakorlat mellett nagy hangsúlyt fektettünk a kulturális ismeretterjesztésre is. A fogadócsoporttal és a többi kollégával közösen bejártuk Rimini történelmi belvárosát, amely lenyűgöző római kori és reneszánsz emlékekkel gazdagította az olasz kultúráról alkotott képünket. Gyalogos városnézésünk során megtekintettük a Augusztus diadalívet, amely Olaszország egyik legrégebbi épségben maradt római kori diadalíve. Sétánkat a történelmi macskaköves utcákon folytatva eljutottunk a Tiberius hídhoz. Lenyűgöző volt látni, hogy ez a kétezer éves, ötfokozatú kőhíd a mai napig tökéletes állapotban van, és ma is aktív forgalmat bonyolít a Marecchia folyó felett.
Kirándulást tettünk a közeli San Marino Köztársaságba is. A világ egyik legrégebbi és legkisebb alkotmányos köztársasága azonnal elvarázsolt minket a Monte Titano hegycsúcsára épült középkori váraival és falaival. A szűk, meredek utcákon sétálva meglátogattuk a történelmi nevezetességeket, miközben a panorámában gyönyörködtünk.
A mobilitás zárásaként vendéglátóink közül többen is csatlakoztak hozzánk egy közös vacsorára. Egy rendkívül kellemes, jó hangulatú és kötetlen beszélgetéssel zártuk az estét, ahol tovább mélyíthettük a kapcsolatokat és átbeszélhettük a látogatás élményeit. Asszisztensként az itt tapasztaltakat kiválóan tudom hasznosítani a munkám során, hiszen a Montessori-módszer letisztult, önállóságra nevelő eszköztára és vizuális hibaellenőrzése tökéletesen integrálható a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek mindennapi fejlesztésébe és gondozásába. Emellett a pedagógusok munkáját is hatékonyabban tudom támogatni azzal a szemlélettel, hogy a gyermekeket nem irányítani, hanem a háttérből, egyéni fejlődési ütemüket tiszteletben tartva kell kísérni és segíteni.