Intézménylátogatás Montescudo-Montecolomboban
2026. 05. 26-2026.05.29
A kora reggeli kelés, és buszos utazás után kalandos úton érkeztünk meg a festői olasz tájon fekvő Montescudo- Montecolomboba.
Montescudo-Monte Colombo egy hangulatos dombvidéki település Olaszország északkeleti részén, az Emilia–Romagna régióban, Rimini tartományban. A mai község 2016-ban jött létre a korábbi Montescudo és Monte Colombo települések egyesítésével. Körülbelül 20 kilométerre fekszik a tengerparti Rimini városától, a Valconca-völgyben.
Riminitől közelítettük meg, nem volt a közlekedés átlátható és egyértelmű, de sikeresen megérkeztünk, a buszmegállótól egy lépésre fekvő intézményben már vártak vendéglátóink. A települést és az intézményt, szőlőültetvények, olajfaligetek és lankás dombok veszik körül. A környék kiváló túrázásra és kerékpározásra, több száz kilométernyi útvonal vezet a Conca-völgy és a környező dombvidék tájain keresztül. Tiszta időben a magasabb pontokról az Adriai-tenger, sőt akár az Isztriai-félsziget hegyei is láthatók. A lélegzetünk elállt a festői tájtól.
Erasmus+ mobilitási programunk kezdő szakmai eseménye volt a Montessori alapokon működő oktatási intézmény meglátogatása, ahol Massimo Garrone igazgató úr rendkívül szívélyesen és nyitottan fogadta delegációnkat. Már az érkezés pillanatában érezhető volt az a befogadó, gyermekközpontú szemlélet, amely az intézmény egész működését áthatja.
A megnyitó során Garrone igazgató úr részletesen bemutatta az iskola történetét, szervezeti felépítését és pedagógiai filozófiáját. Külön hangsúlyt fektetett arra, hogy az intézmény munkájában kiemelt szerepet kapnak a gyermekek egyéni szükségletei, érdeklődési körei és fejlődési üteme. Előadásában többször is utalt a Montessori-pedagógia alapelveire, amelyek az iskola mindennapi gyakorlatában is megjelennek.
Meghallgattuk, hogy a Montessori-módszer központi eleme a gyermek önállóságának támogatása, a tapasztalati tanulás elősegítése és a gondosan előkészített környezet biztosítása. Az igazgató bemutatta, hogyan alakítják ki a tanulási tereket úgy, hogy azok ösztönözzék a felfedezést, az önálló problémamegoldást és az együttműködést. Az osztálytermek berendezése, a taneszközök elrendezése és a pedagógusok szerepfelfogása egyaránt ezt a szemléletet tükrözte. A tanulók számára biztosított szabadság és felelősség egyensúlya jól érzékelhető volt az intézmény működésében.
Ezt követően a délelőtt folyamán került sor intézményünk, a Petőfi Sándor Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola és Szakiskola bemutatkozására, majd elfogyasztottuk a vendéglátónk által prezentált ebédet. Vendéglátónk igazi olaszos hangulatot varázsolt délre : finom, frissen készített pasztával várta az érkezőket, amely nagy sikert aratott a vendégek körében. Az ízletes ebéd mellett lehetőség nyílt a kötetlen beszélgetésekre, új kapcsolatok kialakítására és a régi ismeretségek ápolására is.
Ebéd után Massimo Garrone részletesen ismertette az inkluzív nevelés területén szerzett tapasztalataikat is. Elmondta, hogy az iskola nagy figyelmet fordít a sajátos nevelési igényű, valamint a különböző kulturális és nyelvi háttérrel rendelkező tanulók befogadására. Az egyéni fejlesztés, a differenciált oktatás és a támogató pedagógiai környezet kialakítása mindennapos gyakorlat az intézményben. Ez különösen érdekes és inspiráló volt számunkra gyógypedagógiai intézményként, hiszen számos olyan módszertani megoldással találkoztunk, amely saját szakmai munkánkban is hasznosítható.
Az Erasmus+ program egyik legfontosabb célja a nemzetközi tapasztalatcsere és a jó gyakorlatok megismerése. A látogatás során lehetőségünk nyílt arra, hogy közvetlen párbeszédet folytassunk az iskola vezetésével és pedagógusaival az oktatás aktuális kihívásairól, az innovatív tanulásszervezési formákról, valamint a gyermekközpontú nevelés megvalósításának lehetőségeiről. Különösen érdekesnek bizonyult annak megismerése, hogy miként ötvözik a hagyományos olasz oktatási értékeket a Montessori-szemlélet elemeivel és a modern pedagógiai innovációkkal.
Délután az olasz oktatásban az inkluzió gyakorlati megvalósításáról volt szó. Az olasz oktatási rendszer Európában az egyik leginkább befogadó szemléletű rendszerként ismert. Az inklúzió nem csupán elméleti célkitűzés, hanem a mindennapi pedagógiai gyakorlat szerves része. Az eltérő képességű, sajátos nevelési igényű vagy hátrányos helyzetű tanulók többsége a többségi intézményekben tanul, ahol a cél a teljes körű részvétel és a közösséghez tartozás biztosítása.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tanulók egyéni szükségleteihez igazítják a tanulási folyamatokat. Az osztálytermekben differenciált feladatokkal, változatos tanulásszervezési módszerekkel és rugalmas értékelési formákkal támogatják a gyermekeket. A pedagógusok kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy minden tanuló sikerélményhez jusson, és képességeinek megfelelően fejlődhessen.
Az inkluzív nevelés fontos szereplői a speciális pedagógusok, akik a többségi pedagógusokkal együttműködve segítik a tanulók fejlődését. Az együttnevelés során nem elkülönítés történik, hanem a szükséges támogatás biztosítása a közös tanulási környezetben. A pedagógusok rendszeresen egyeztetnek, közösen tervezik a fejlesztési folyamatokat, és szoros kapcsolatot tartanak a családokkal.
Az olasz intézményekben nagy hangsúlyt kap a pozitív iskolai légkör kialakítása is. A közösségépítő programok, a kooperatív tanulási technikák és a tanulók aktív bevonása hozzájárulnak ahhoz, hogy minden gyermek értékes tagjának érezhesse magát az osztályközösségnek.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az inklúzió nemcsak a sajátos nevelési igényű tanulók fejlődését segíti, hanem az egész közösség számára előnyös. Fejleszti az empátiát, az elfogadást, az együttműködési készségeket és a társadalmi érzékenységet, amelyek a 21. század egyik legfontosabb kompetenciái közé tartoznak.
Az olasz oktatás inkluzív gyakorlata számos olyan elemet kínál, amely adaptálható a magyar köznevelésben is. A differenciált tanulásszervezés, a szakemberek közötti együttműködés, a tanulóközpontú szemlélet és a közösség erejére építő pedagógiai munka hozzájárulhat a befogadóbb, esélyteremtőbb iskolai környezet kialakításához.Ezt a környezetet, és a Montessori iskolák gyakorlati működését másnap ismerhettük meg.
A délután hátralévő részében illetve este a kulturális programoknak szenteltük az időnket. Rimini egyik legismertebb műemléke az Augustus diadalív, amelyet Kr. e. 27-ben emeltek Augustus császár tiszteletére. Ez a világ egyik legrégebbi fennmaradt római diadalíve, amely ma is a város egyik jelképe. Nem messze található a Tiberius híd, amely közel kétezer éve köti össze a város két részét, és ma is használatban van.
A belváros különleges hangulatát a történelmi épületek, a színes üzletek, az éttermek és a kis terecskék adják. Séta közben szinte minden sarkon találkozhatunk a római kor, a középkor vagy a reneszánsz emlékeivel. Az esti órákban a városközpont megtelik élettel: a teraszokon beszélgető emberek, az utcazenészek és a kivilágított műemlékek igazán mediterrán hangulatot teremtenek.
Rimini belvárosa nemcsak a múlt emlékeit őrzi, hanem egy modern, pezsgő városi élet színtere is, ahol a történelmi örökség és az olasz vendégszeretet harmonikusan kapcsolódik össze. Az Erasmus+ program során tett látogatásunk során különösen inspiráló volt megtapasztalni ezt az egyedülálló légkört, amely egyszerre mutatja be Olaszország gazdag történelmét és mai kulturális sokszínűségét.
Másnap kora reggel indultunk Montescudo-Montecolomboba. Csapatunk több részre oszlott: a kollégák egy része az óvodát, és az ott nevelkedő sni-s gyermekeket figyelte meg, mi pedig az ottani általános iskolába indultunk megfigyelni a vezetői szemléletet. Délelőtt intézménybejáráson vehettünk részt, ahol testközelből figyelhettük meg a tanulási környezetet, a tantermek kialakítását és a gyermekek mindennapi tevékenységeit támogató eszközrendszert. A látottak megerősítették azt a meggyőződésünket, hogy a gyermekek aktív részvételére építő, önállóságukat támogató pedagógiai megközelítés hatékonyan járul hozzá személyiségük fejlődéséhez és tanulási motivációjuk fenntartásához.
A Montessori-intézmények vezetői szemléletének középpontjában a gyermek tisztelete, az önállóság támogatása és a folyamatos fejlődés áll. A Montessori-pedagógia alapelvei nemcsak a tanulók nevelésében jelennek meg, hanem az intézményvezetés működését is meghatározzák. A Montessori iskolák vezetői elsősorban nem irányítóként, hanem támogató és facilitáló szerepben tekintenek magukra. Feladatuk olyan környezet kialakítása, amelyben a pedagógusok és a gyermekek egyaránt kibontakoztathatják képességeiket. A vezető nem a központi hatalom képviselője, hanem egy olyan szakmai közösség koordinátora, amely az együttműködésre és a kölcsönös tiszteletre épül.
Kiemelt szerepet kap a bizalom kultúrája. A Montessori intézményekben a pedagógusok nagyfokú szakmai autonómiával rendelkeznek, miközben a vezetés támogatja az innovációt, az önreflexiót és az élethosszig tartó tanulást. A vezetők ösztönzik a szakmai párbeszédet, a tapasztalatcserét és a közös problémamegoldást. A döntéshozatal gyakran demokratikusabb és részvételibb, mint a hagyományos intézményekben. A vezetők fontosnak tartják a pedagógusok, a szülők és sok esetben a tanulók véleményének figyelembevételét is. Ennek eredményeként egy olyan iskolai kultúra alakul ki, amelyben minden szereplő felelősséget vállal a közösség sikeréért.
A Montessori vezetői szemlélet másik meghatározó eleme a gyermekközpontúság. Az intézményi döntések során mindig azt vizsgálják, hogy az adott változtatás vagy fejlesztés miként szolgálja a gyermekek fejlődését, jóllétét és tanulási lehetőségeit. A vezetők ezért nagy hangsúlyt fektetnek a biztonságos, inspiráló és esztétikus tanulási környezet kialakítására.
Az Erasmus+ szakmai látogatások során jól megfigyelhető volt, hogy a Montessori szemléletű intézmények vezetői nyitottak a nemzetközi együttműködésekre, az új módszerek befogadására és a jó gyakorlatok megosztására. Vezetői munkájukat a partnerség, az elfogadás, az inklúzió és a folyamatos fejlődés iránti elkötelezettség jellemzi, amely hosszú távon hozzájárul egy támogató és innovatív iskolai közösség kialakulásához.
Összességében a Montessori vezető nem csupán intézményvezető, hanem olyan pedagógiai vezető, aki példamutatással, együttműködéssel és szolgáló szemlélettel segíti a közösség minden tagjának fejlődését. Ez a vezetői filozófia szorosan kapcsolódik Maria Montessori azon gondolatához, miszerint a nevelés legfontosabb célja a gyermekben rejlő lehetőségek kibontakoztatása.
A Montessori iskola részletes megismerését, az intézménybejárást és a közös ebédet követően Erasmus+ csoportunk egy különleges kulturális programon vett részt Rimini történelmi belvárosában. A délutáni program kiváló lehetőséget biztosított arra, hogy az olasz kultúrát, történelmet és helyi hagyományokat közvetlenül is megtapasztaljuk, miközben tovább erősítettük a nemzetközi szakmai kapcsolatokat.
A kulturális program során lehetőség nyílt kötetlen beszélgetésekre is olasz vendéglátóinkkal. A szakmai tapasztalatcsere ezúttal informális környezetben folytatódott, amely elősegítette a résztvevők közötti kapcsolatok elmélyítését és a különböző országok oktatási rendszereinek jobb megismerését. A közös élmények hozzájárultak ahhoz, hogy ne csak szakmai, hanem kulturális szempontból is gazdagodjunk.
A nap végére a résztvevők számos új ismerettel, inspiráló élménnyel és megerősödött szakmai kapcsolatokkal gazdagodtak. A rimini kulturális program méltó kiegészítése volt a Montessori intézményben szerzett szakmai tapasztalatoknak, és tovább erősítette az Erasmus+ program azon célját, hogy elősegítse a nemzetközi együttműködést, a nyitottságot és a kulturális sokszínűség tiszteletét.
Erasmus+ mobilitási programunk utolsó napján lehetőségünk nyílt ellátogatni a lenyűgöző szépségű San Marinóba, a világ egyik legrégebbi köztársaságába. A hegytetőn fekvő történelmi városállam különleges hangulatával, középkori épületeivel és páratlan panorámájával maradandó élményt nyújtott valamennyi résztvevő számára. A város szűk utcáin sétálva megismerkedhettünk San Marino gazdag történelmi örökségével, megcsodálhattuk híres erődítményeit, valamint betekintést nyerhettünk az ország kulturális értékeibe és hagyományaiba.
A kulturális program nemcsak a helyi örökség megismerését szolgálta, hanem kiváló lehetőséget teremtett a résztvevők közötti kapcsolatépítésre és az Erasmus+ program során szerzett élmények közös feldolgozására is. A San Marinóban töltött idő méltó lezárása volt annak a szakmai és kulturális utazásnak, amely során számos új ismerettel, módszertani tapasztalattal és inspirációval gazdagodtunk.
A nap zárásaként közös búcsúvacsorára hívtuk meg olasz partnerintézményünk vezetőit és pedagógusait. A barátságos, kötetlen hangulatú találkozó lehetőséget adott arra, hogy megköszönjük a szívélyes fogadtatást, a szakmai programok magas színvonalú megszervezését, valamint azt a nyitottságot és együttműködést, amelyet a teljes mobilitás során tapasztalhattunk.
A vacsora során intézményünk, a Gyöngyösi Petőfi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény ajándékait ünnepélyes keretek között adtuk át partneriskolánk képviselőinek. Az ajándékok intézményünk és városunk értékeit, hagyományait és közösségét szimbolizálták, egyben kifejezték hálánkat a vendéglátásért és a szakmai együttműködésért. Az ajándékátadás megható pillanata volt a programnak, amely tovább erősítette a két intézmény közötti kapcsolatot.
A búcsúvacsora során valamennyi résztvevő hangsúlyozta, hogy az Erasmus+ program túlmutat a szakmai tapasztalatcserén: valódi nemzetközi partnerségek, barátságok és hosszú távú együttműködések alapjait teremti meg. A közösen eltöltött napok során szerzett élmények, a megismert jó gyakorlatok és a kialakult kapcsolatok olyan értékeket jelentenek, amelyek hosszú távon is gazdagítják intézményünk szakmai munkáját.
A program zárásakor valamennyien azzal az érzéssel búcsúztunk partneriskolánktól, hogy nemcsak új szakmai ismeretekkel, hanem értékes emberi kapcsolatokkal és felejthetetlen kulturális élményekkel is gazdagodtunk. Az Erasmus+ mobilitás sikeresen hozzájárult intézményünk nemzetközi kapcsolatainak erősítéséhez, valamint a befogadó, innovatív és gyermekközpontú pedagógiai szemlélet további fejlesztéséhez.
