Erasmus+ mobilitás formája: munkatársi megfigyelés napló
Langó Tímea
Helyszín: Leiria
Időpont: 2026.04.18. – 04.22
-1. nap Megérkezés Liszabonba – és az eltűnt csomagok napja
Már napokkal az indulás előtt számoltam vissza a perceket. Szombaton reggel az egy gépen utazó kollégákkal túlestünk a közös csomagfeladás és security átvizsgáláson, majd nem sokkal később becsekkoltunk a gépre és elfoglaltuk a helyeinket. A repülő út nem volt hosszú Münchenig, az átszállás után 3 óra körül meg is érkeztünk Lisszabonba. Sajnos a csomagom nem került fel a repülőgépre egy későbbi járattal küldték utánam. A szállás a reptérhez közel egy nagyon csendes kertvárosi részben helyezkedett el. Igazi kis gyöngyszem volt. Gyors felfrissülés után városnézéssel és vacsorával töltöttem el az időt. Igyekeztem annyi mindent megnézni ami egy késő délután – estébe belefért. Kimentem a folyó partra, és a belvárosban sétálgattam, de a fáradtság és az aggodalom a bőröndöm miatt arra kényszerített, hogy hamar visszatérjek a szállásra, ahol nagyon gyorsan el is aludtam.
0. nap Utazás Liriába
A délelőtt folyamán szerencsésen megkaptam a csomagomat, ezt követően az egyik helyi buszpályaudvarról elindultam Leiriaba. A 2 órás buszozás közben szomorúan láttam, hogy a januárban végig söprő tornádó mekkora pusztítást végzett a környéken. A buszpályaudvar és a hotel közötti távot gyalog tettem meg, ami azért is volt nagyon hasznos, mert közben kicsit fel tudtam fedezni a várost. A hotel nagyon kellemes volt. A szobám a 3-ik emeleten helyezkedett el hihetetlen kilátással a városra. Kis pihenő után városnéző sétára indultam közben felfedeztem a helyi gasztronómia sajátosságait és a város építészeti remekműveit.
A többi kolléga kicsit később érkezett, mert volt aki még beiktatott egy ócenárium látogatást is a délelőtti programjába. Mikor már mindenki megérkezett és elfoglalta a szállást valamint kifújta magát összeültünk a hotel halljában és megbeszéltünk az elkövetkezendő 3 nap programját. A megbeszélést követően mindannyian rápihentünk a következő napra.
1. nap Ismerkedjünk a Portugál oktatással.
A reggeli elfogyasztása után közösen indultunk útnak, hogy megkeressük az iskolát, ahol Gracaval a helyi koordinátorunkkal kellett találkoznunk. A 80 foknyi meredek lépcső megmászása után hamar az iskolához értünk. Egy gyors csoportkép készítést követően megérkezett hozzánk az igazgató helyettes Anna, majd őt követte Graca is. Bekísértek minket az intézmény egyik termébe, ahol családias hangulatban kezdődött az ismerkedés. Az angolul jól beszélő kollégáknak köszönhetően sikeresen bemutatkoztunk, majd ők is bemutatták az iskolájukat és azt a rendszert ahogyan az oktatás folyik náluk.
A délelőtti kávé után megtekinthettük a termeket, ahol a fejlesztések folynak. Átmentünk a fő épületben ahol megnézhettük a könyvtárat. A könyvtár tele volt fiatalokkal akik éppen olvastak vagy csak közösen eltöltötték az idejüket. Megismerkedtünk az iskola igazgatójával is aki nagyon örült nekünk és annak hogy az ő iskolájukat választottuk az inklúzió megismerésére. Ezt követően az iskola melletti étteremben megebédeltünk. Megkóstolhattuk a helyi ételeket. Az éttermet megtöltötte a fiatalok zsongása. Ebéd után visszatértünk az intézménybe ahol egy újabb gyógypedagógussal Mariával ismerkedtünk meg. Neki is egyenként bemutatkoztunk majd egy prezentáción keresztül elmagyarázták nekünk hogyan is épül fel az a rendszer amivel az egyéni bánásmódú gyerekeket támogatják. Hogyan dolgoznak a pedagógusok, miként működik a multidiszciplináris team és hogy hogyan is jutottak el odáig ahol most tartanak. Hitetlenkedve hallgattam mindazt ami nálunk már évek óta egy jól működő rendszer és végig azon gondolkoztam, hogy vajon ez nálunk mikor is valósulhatna meg.
Délután az intézménylátogatást követően bérelt autóval átmentünk a 40Km-re található Nazare nevű városkába másik két kolléganővel. A hosszú nap után jól esett egy kicsit kiszabadulni. Nazaré egy a szörfösök által nagyon kedvelt város. Az odafelé vezető úton sajnos szintén tapasztaltuk, hogy mekkora pusztítást végzett a januári tornádó. A város egy igazi kis gyöngyszem. Az épületek és az óceánpart leírhatatlanul szép volt. Nem volt túlzottan meleg és a víz is csak 18 fokos volt ezért egy kis lábáztatás után inkább csak ültünk a parton és figyeltük az óceán hullámzását. Mivel a szél egyre jobban feltámadt egy gyors bazársori vásárlást követően elindultunk haza. Beszereztük a vacsorát és indultunk vissza a hotelbe. Este egy újabb közös megbeszélést tartottunk ahol fontos eszmecseréket folytattunk mindarról amit aznap láttunk és tapasztaltunk. Mindenki kellemesen elfáradt az aznapi programban ezért hamar nyugovóra tértünk.
2. nap Crid és az intézménylátogatások
A napunk a városházán kezdődött, ahol megismerkedtünk a helyi gyógypedagógusok között nagy tiszteletnek örvendő Suzanaval. Ő és Graca kísértek el minket a helyi városházára, ahol az oktatásért felelős miniszter asszony egy hivatalos eseményen üdvözölt minket. Fontosnak tartotta elmondani, mennyit tett Suzana és a helyi gyógypedagógusok, hogy az inklúzió ilyen jól működjön náluk. Arra is kitért, mekkora megtiszteltetés és öröm számukra, hogy őket választottuk, hogy közelebbről is betekintést nyerhessünk az ő munkájukba és reméli hogy ez a kapcsolat továbbra is megmarad. Egy kis ajándékkal is meglepett minket.
Ezt követően egy felsőoktatási intézmény kutatócsoportjával ismerkedhettünk meg a Crid-del. Ők az a csoport akik elhivatottak abban, hogy nem csak Portugáliába, de Braziliába és a szegényebb országokba mint pl: Afrika olyan fejlesztő eszközöket dolgozzanak ki amik nem nagy költségvetésűek. A finommotorikától kezdve az olvasást segítő berendezésekig a szemmel irányítható számítógépek és az általuk tervezett egyedi készítésű kiadványokig rengeteg dologgal foglalkoznak. Nagyon barátságosak és hihetetlen jó kedélyűek voltak ezt mi sem bizonyította jobban mintsem hogy folyamatosan szelfiket készítettek magukról és egymásról is. Egy összeszokott csapat tele nagyon jó szakemberekkel, akik nem rivalizálva hanem egymás ötleteit támogatva alkottak meg olyan eszközöket amivel segítséget nyújthatnak. Hatalmas élmény volt. Mivel vendéglátóink is nagyon éhesek voltak dél közeledtével, ezért mi is elindultunk ebédelni. Egy nagyon hangulatos családias éttermet találtunk ahol helyi finomságokat kóstolhattunk meg. Az ebédet követően 2 csoportban Graca és Maria vezetésével egy helyi általános iskolát és óvodát látogattunk meg.
Én az általános iskolába mentem. Az iskolának 900 tanulója van. Az intézmény több épület egységből áll. Mi egy autistákból álló csoport mindennapjaiban tekinthettük be. Megmutatták a fejlesztő szobájukat, az eszközöket a tananyagokat amiket használnak. Az épületen végig sétálva megcsodálhattuk a gyerekek munkáit, a konyhakertjüket, a hozzá tartozó mobilházban kialakított kiskonyhát és a nyugiszobát. Megismerkedtünk az intézmény vezetőivel is. Szívesen eltöltöttem volna itt egy teljes napot, hogy abba is belelássunk kicsit hogyan folyik itt egy tanórán a tanítás.
Az intézménylátogatást követően a vendéglátóink elvitték a kollégákat szintén Nazaréba az óceánpartra.
Az esti programunk a vendéglátóink által szervezett vacsora volt ahol a helyi ételeket kóstolhattuk meg. Külön élmény volt, hogy vendéglátónk Graca fia tangóharmonikán játszott nekünk helyi dalokat. Nagyon jó hangulatban telt az este. Az ételek nagyon finomak voltak.
3. nap Visszatérés a középiskolába
A harmadik napon visszatértünk a középiskolába. Részt vehettünk Maria egyik óráján, ahol robotikával fejlesztette a tanulókat. Mi is lehetőséget kaptunk bekapcsolódni az órába. Feladatokat oldottunk meg és kipróbálhattuk az eszközöket. Az első kis robot a nálunk használatos Beebotra hasonlít a különbség annyi, ez a készülék képes rajzolni ha megfelelően beprogramozzuk. Egy egyszerűbb változata geometriai alakzatok rajzolására volt képes. A Beebot hasonmás robotot kártyák alapján mozgattuk a megfelelő irányba. Az órán jelen lévő diákok többsége jól funkcionáló autista volt. Velünk nem kommunikáltak csak mosolyogtak ránk. Az órát egy közös beszélgetős foglakozással folytattuk. Körbe ültünk le 5 diák Graca Maria és mi. Egy a Kis herceghez hasonlító történetből kártyákra angolul idézeteket nyomtattak. A társaságunk egy részének egy fiú adott kártyát míg a másik fele magától húzott. Mindenki kártyáját megbeszéltük, milyen idézet volt rajta és számára ez mit jelent. A tanulók közül ketten nagyon kedvesek voltak és hajlandóak voltak angolul is bekapcsolódni a beszélgetésbe. Az egyik kislányon látszódtak a feszültség jelei amit Graca és Maria olyan láthatatlan módon oldott meg ami példa értékű. Eljött az a pillanat amikor a gyerek mentális állapota fontosabb volt mint a mi óralátogatásunk. Fantasztikus volt látni ahogyan ezt a helyzetet kezelték. Ezzel a harmadik napunk hivatalosan véget ért. Egy közös kávézással zártuk le a látogatásunkat. Köszönetet mondtunk a szeretetteljes vendéglátásért, majd elbúcsúztunk. Egy utolsó séta után visszatértünk a szállásra, ahol a csomagok felvételét követően elindultunk a buszpályaudvarra, hogy megkezdjük újabb 2 órás utunkat Lisszabonba.
Lisszabonban a délutáni szállás elfoglalást követően, újabb sétát tettünk a belvárosban, kipróbáltuk a 28-as villamost, beszereztünk még egy két souvenirt, megvacsoráztunk és visszatértünk a szállásra.
4. nap Hazaút
Gyors reggelit követően összepakoltam a bőröndömet, ezt követően elindultam a reptérre. Az utazás sajnos a sok várakozás miatt nagyon hosszú volt, de jó érzéssel a szívemben tértem haza, mert fantasztikus élmény volt Portugália.